A Hintalovon Alapítvány Gyermekjogi Jelentése szerint 2016-ban hozzávetőlegesen 10 000 gyermekbántalmazás vált bírósági üggyé. Ez már önmagában is meghökkentő szám, de az még nagyobb aggodalomra ad okot, hogy az esetek közül 712, gyermekek ellen elkövetett szexuális bűncselekmény volt. Sőt, mi több, rengeteg olyan eset fordul elő, amikor a zaklatásra és bántalmazásra sosem derül fény, főleg azokban az esetekben, amikor az áldozat gyermek. A gyermekekkel történt erőszakcselekmények közül pedig a legérzékenyebbek azok, amelyek szexuális bűncselekmények. Így előfordul, hogy egyedül maradnak az átélt szörnyűségekkel, és ami még érthetetlenebb: szólnak róla, de nem veszik komolyan segélykiáltásukat.
Szexuális zaklatás számokban
Magyarországon minden 6. gyermeket ért szexuális zaklatás, a felmérések azt bizonyítják, hogy főleg 13-14 év körüli lányok és 7 éves fiúk válnak zaklatás sértettjeivé. Lányoknál 62-84%, fiúk esetében pedig 84-94%-ban derül fény a molesztáló személyére, aki általában férfi és gyakori, hogy az áldozat rokoni, vagy baráti hálójának tagja. Ilyen esetekben a látencia a legveszélyesebb, a szexuálisan zaklatott gyermek hajlamos elhallgatni, titkolni az átélt szörnyűségeket. Szégyelli a vele történteket, zavarodott, fél, vagy saját magát hibáztatja. A fiúk esetében még kevesebb annak az esélye, hogy a történtekre fény derül. 100 szexuális erőszakcselekményből csupán 5 eset lát napvilágot.
Ismerős zaklatók
Féltjük gyermekeinket a pedofiloktól, a molesztálóktól, az idegen „rossz bácsiktól”. De sokkal kevesebb az esélye annak, hogy eszünkbe jut: a gyermek közvetlen környezetében van olyan, akinek áldozatul esett. A fiatalkorúak ellen elkövetett szexuális erőszak és visszaélés elkövetője ritkán idegen és ha mégis, sokkal nagyobb esély van arra, hogy gyermekünk szól róla, hozzánk fordul a traumatikus élménnyel. A szexuális molesztálást elkövetők köre azonban nagyrészt nem pedofilokból áll. A gyermekbantalmazas.hu arról tájékoztat, hogy tanulmányok és a tapasztalatok alapján a bántalmazók, a zaklatók 80%-a a fiatal áldozat ismerőse, a családja barátja, a legtöbb esetben pedig közeli rokona. A zaklató célpontjai nem feltétlenül azért lesznek gyerekek, mert az elkövető részéről pedofíliáról lenne szó, sokkal inkább azért, mert könnyebben hozzáférhetők, elbizonytalaníthatók, befolyásolhatók és megfélemlíthetők, zsarolhatók, tehát nem kell azzal számolniuk, hogy lebuktatják őket. Az erőszaktevő számára a gyermek kiszolgáltatottsága a vonzó. Ezért van kiemelkedő jelentősége a felvilágosításnak: a kiskorúaknak tudniuk kell jogaikról, a szexuális visszaélés veszélyének lehetőségéről és arról, hogy kik és milyen szituációk sodorhatják bajba.
A visszaélés is bűn, avagy az alá/fölé rendelt kapcsolatok és a szexuális bántalmazás formái
Szülőként, pedagógusként, gyermekekkel foglalkozó szakemberként, nevelőként és felelősségteljes állampolgárként véssük észbe, hogy szexuális erőszak a szexuális visszaélés is, a szexuálisan túlfűtött közeledés, az intimszféra megsértése, az érintés, a simogatás, a szexuális utalások és megjegyzések, a szexuális tartalmú filmek, újságok, képek mutogatása, továbbá minden olyan dolog, amellyel a tettes a gyermek jogait megsérti. Ezek úgynevezett határt sértő kapcsolatokban is megmutatkozhatnak, amikor is a bántalmazó visszaél „hatalmával”, amelyet az alá/fölérendelt kapcsolat keretin belül alakított ki. Ilyen alá/fölérendelt kapcsolat lehet például a gyermek és edzője, tanára vagy orvosa között. Egy agresszor a bizalmi kapcsolattal is visszaélhet –bizalmi kapcsolat akkor áll fenn, ha a gyermeket rokoni, baráti, vagy ismerősi szál fűzi az elkövetőhöz.
Hogyan ismerjük fel a szexuálisan bántalmazott gyermekeket?
Az egyik legveszélyesebb esetek azok az esetek, amikor a kisgyermek annyira fiatal, hogy még nem tudja szavakba önteni a történteket és szólni róla egy olyan felnőttnek, akiben megbízik, hiszen nem érti, hogy min ment keresztül. Az árulkodó jelek azonban segíthetik a szülőt abban, hogy észrevegye és felismerje: gyermeke bajban van. Az úgynevezett nem specifikus jelek segítik a szexuális erőszak felismerését. Ilyen jel lehet a gyermek életkorához nem illő szexualizált viselkedés, vagy szóhasználat, gyakori alhasi fájdalom, égő, viszkető érzés az anális-genitális területeken, szájüregi sérülés, vagy ismétlődő húgyúti fertőzések előfordulása. Itt fontos megjegyezni, hogy a fokozottan szexuális töltetű viselkedés-és magatartásformák a gyermekeknél nem oka, hanem következménye a zaklatásnak – a zaklatás felelőssége teljes mértékben a bántalmazót terheli. Aggodalomra ad okot továbbá, hogy ha a gyermek viselkedése hirtelen és markáns változást mutat: alvászavarokkal küzd, rémálmokról panaszkodik, vagy evészavarok jelentkeznek nála – főleg étvágytalanság formájában. Viselkedésével kapcsolatban az is feltűnő lehet, hogy ha a már kinőtt magatartásformához tér vissza, tehát visszalépést mutat a fejlődésben. Hangulatát tekintve szomorúvá, levertté és introvertálttá válik, zárkózott és magába forduló lesz. A nagyobb gyermekek esetében motiválatlanság sem ritka következmény, ilyenkor romlanak az iskolában a jegyei, kevésbé érdekli a tanulás és nem tesz eleget kötelességeinek sem.
Társadalmi felelősségvállalás
A társadalom részéről gyakran hárítást tapasztalni, ezért történhet meg az, hogy a gyermek hiába kér segítséget, magára marad a teherrel. Hárítás az is, ha úgy vélekedünk, hogy az ilyenfajta visszaélések csupán alkalomszerűek. Sajnálatos módon a szexuális erőszak évekig eltarthat, ha nem történik intervenció. Az évek alatt a gyermek nem csak hogy fejlődni képtelen – mind fizikailag, mind pszichésen -, de elveszít mindent, amit korábban a szocializáció során elsajátított. Érzelmileg instabillá válik, minden önbizalma és magabiztossága elvész.
Vegyük észre, ha egy gyermeket bántalmaznak! Vegyük észre, ha egy fiatalkorú kiszolgáltatott helyzetbe került! Halljuk meg a segélykiáltásaikat és figyeljünk a jelekre. Közös erővel, talán csökkenthetjük a látenciát és növelhetjük azoknak a gyerekeknek a számát, akiknek boldog, felhőtlen gyermekkora lehet. Érjük el, hogy ha menekülnének, hozzánk meneküljenek. Fontos, hogy minden kiskorúnak legyen legalább egy bizalmi kapcsolata egy felnőttel, akihez fordulni tud problémáival. Ez természetesen minden egyes gyermekre igaz, nem kizárólag azokra, akiket szexuálisan bántalmaznak. Fontos a figyelem, a bizalom, a kommunikáció, a megértés és az empátia. Ezek azok a dolgok, amelyeknek nem szabadna hiányoznia a kicsik életéből, mindamellett, hogy soha semmivel se legyenek magukra hagyva, jogaikat tiszteljék és lehetőségük legyen az egészséges testi-lelki fejlődésre.
Segélyvonal bántalmazott gyerekeknek: 06-80-505-101
Ingyenes és anonim, hívható hétfő, kedd, csütörtök, péntek este 18 és 22 óra között.
Oszd meg a bejegyzést, ha úgy gondolod, hogy segítségére lehet valakinek, vagy ha azt szeretnéd, hogy a problémáról beszéljenek, ezzel is esélyt adva a megelőzésre.