Vajon mi hiányozhat legjobban azoknak a gyermekeknek, akik intézetben nőnek fel, nem pedig családban? Gondoljunk csak bele, mennyi mindent tud adni egy otthon, egy külön szoba saját berendezésekkel, saját kis emlékekkel, karnyújtásnyira a szülőktől. Egy gyermeknek nagyon sokat jelent, ha rosszat álmodik, szaladhat a szüleihez, akik megnyugtatják, megpuszilgatják. Reggel forró kakaóval ébresztik, este mesét olvasnak neki, ők az elsők és az utolsók, akiket lát, minden nap. Ők a biztonság, a szeretet, ők az otthon. De vajon mit érezhetnek azok a csöppségek, akik mindebből kimaradni kényszerülnek?

A betöltetlen űr

Az árva gyermekeknek a feltétel nélküli elfogadás és szeretet nincs jelen az életükben. Ha nem tapasztalják meg, nehezebben is adják majd, ez pedig minden felnőtt kapcsolatukra rányomhatja a bélyegét. A legtöbb esetben az intézetben felcseperedő gyerekeknek a biztonságot saját maguk jelentik. Így ki-ki a maga módján védekezik a külső hatások ellen. Van, aki „álarc” mögé bújik és senkinek sem engedi megismerni saját gondolatait, érzelmi világát. Van, aki agresszív viselkedés mögé bújik és olyan is akad, aki teljes mértékben elzárkózik mindenféle emberi kontaktus elől. Hiszen azoknak a fiataloknak, akik nem családban szocializálódtak nem magától értetődő a nyitottság, a közvetlenség és a bizalmi kapcsolatok jelenléte, illetve az ilyen kapcsolatokban mutatható elvárt viselkedésformák.

Sorstársak

Előnyösebb helyzetben vannak azok az intézetben nevelkedett gyermekek, akik aktívan keresik kortársaikkal a kapcsolatot és a közös kapcsolódási pontokat. Hiszen így rátalálhatnak olyan személyre, személyekre, akik felé gyakorolhatják a bizalmat, a kommunikációt, az elfogadást és sokszor a legszorosabb és legmaradandóbb kapcsolatok tudnak kialakulni a gyermekotthonok falai között. Itt ugyanis baráti, vagy szerelmi kapcsolat kialakulásakor nagy az egymásra utaltság, az egymástól való érzelmi függés, továbbá az otthon lakói „sorstársak”, amely érzésnek hatalmas összekovácsoló ereje lehet.

Kiemelt veszélyeztetettség

Gyermekeltűnések szempontjából különösen veszélyeztetettek azok a gyermekek, akik gyermekotthonban nevelkednek. A csellengők nagy aránya ilyen helyekről kallódik el. A csellengők keresnek. Keresik a boldogságot, a biztonságot, a békét és a szeretetet. Gondoskodásra, törődésre és figyelemre vágynak. Ezek az igények pedig sokszor annyira erősek, hogy igencsak veszélyes helyzetbe sodorhatja őket az, ha elhiszik valakiről, hogy szeretni, védeni fogja őket. Valakiről, akiről, habár úgy tűnik jót akar, megkeseríti majd életüket. Megfoszthatja őket méltóságuktól, jogaiktól, biztonságuktól és szabadságuktól. Sajnos a „rossz emberek” mindig érzik, kik a gyengék. Manipulálják, hazudoznak, ígérgetnek, majd megfélemlítik áldozataikat.

Társadalmi felelősségvállalás és az örökbefogadás

Nem csak a gyermekotthonok nevelőinek és dolgozóinak kellene tisztában lenniük az intézetben nevelkedő gyermekek kiemelt érzelmi szükségleteivel és azok kielégítésének jelentőségével, hanem a társadalom részéről is szükséges lenne a felelősségvállalás. Fontos tudunk azokról a gyermekekről, akiknek nincs otthona. Fontos tisztában lennünk azzal, hogy mekkora jelentősége van és lenne az örökbefogadásnak – annak, hogy a gyermekre vágyó szülők és a szülőkre vágyó gyermekek találkozhassanak, életútjuk végérvényesen is összefonódjon és soha azelőtt nem tapasztalt szeretetet kapjanak egymástól nap mint nap.

Alapítványunk is szeretne hozzájárulni ahhoz, hogy egyre több és több gyermek otthonra találhasson. Összegyűjtöttük tehát az alapítványokat, amelyek segítségükre lehetnek azoknak a leendő szülőknek, akiknek boldogságát egy gyermek és a családalapítás tenné teljessé.

Ágacska Alapítvány : http://www.agacska.hu/

Baptista Szeretetszolgálat: http://segely.baptistasegely.hu/orokbefogadas/informaciok-of

Bölcső Alapítvány: http://bolcso.hu/

Együtt Az Életért Egyesület: https://egyuttazeletert.org/

Fészek Alapítvány: http://feszekalapitvany.hu/

Gólyahír Egyesület: https://www.golyahiregyesulet.hu/index.php

Várva Várt Alapítvány: https://www.varvavart.hu/

Vigyázzunk a gyermekekre, vegyük észre az elkallódott, magányos lelkeket, segítsen mindenki amilyen módon és formában csak lehetősége van rá! Hiszen tudjátok: „Ha nem tudod megmenteni az emberiséget, ments meg egy gyermeket!”